Görög retro: utazás a Mediterráneumba 1990-ben – képgalériával
Volt egyszer egy szocialista Magyarország és volt egyszer egy 1990. Az év, amikor megnyíltak a határok és az orosz csapatok kivonása mellett hosszú téli álom után a Szent Korona országa újra fellélegezhetett. Ma már – főleg a fiataloknak – nehéz elképzelni milyen lehetett a rendszerváltás előtt élni, már én sem emlékszem igazán. Egyik velejárója volt, hogy aki világot tervezett látni, csak körülményesen, engedélyek hadát beszerezve juthatott ki a „Keleti blokkból”. 1989 után szabad ország lettünk, benne szabad kalandorokkal, akik végre nehezítés nélkül utazhatnak a nagyvilágban. Mi abban az évben Görögországba vágytunk: görög retro, ami nekem a gyerekkor része volt.
Szüleim úgy döntöttek megragadják a határnyitás adta lehetőséget az utazáshoz az áhított nyugatra, mely jelen esetben egész pontosan déli irányt jelentett. Gyerekkorom talán legmeghatározóbb útja volt ez, melyen hetekig voltam hazámtól távol, és ókori hangulatú kalandok közepette először pillanthattam meg a tengert. (A képek minőségéért előre is elnézést kérek, 32 éve még kevesebbet tudott a technika.)

Görögország 1990, szamaragolás
Mai napig nem tudom, annyi holmival miképp fértünk be a kis kombi Trabantba négyen – még csak a kényelmetlenség sem rémlik – de megoldottuk. Emlékszem, ahogy panellakásunkból lehurcolkodtunk az épület mögötti betonparkolóban álló kis kétajtós kelet-német csodába, és az izgalomra, mely eltöltött az induláskor. Utazunk valahova messze, csodálatos lesz. Nekilódultunk Kiskunfélegyházára, ahonnan már nyolcan — 2-2 szülő és 2-2 fiúgyermek — mentünk tovább. Barátaink Skodájával bővült a „menet”.

Görögország 1990, Kateríni
Kilátás az Olümposzra
Június vége volt. Az akkori Jugoszlávián át vezetett utunk. Egykori déli szomszédunkon keresztül, melyben egy évvel később kezdetét vette a délszláv háború, s mely nem sokkal később darabjaira hullott. Első külföldi megállónk Pancsova volt, majd Bulgárián keresztül értük el a görög határt Paráliánál és Katerininél a tengert. Szállásunk teraszáról az Olümposzt, a görög istenek hegyét is látni lehetett, azóta is vágyam, hogy egyszer megmászom.

Görögország 1990, Olümposz
A tengerpart mellett tovább haladtunk délnek Platamon váráig, majd kissé nyugatra tartva átszeltük a Pineiosz folyót, Lamiáig jutottunk. A Thermopülai-szorosnál megnéztük a csata emlékművét és a halomsírokat, itt már harapni lehetett az ókori történelmet. Arkitsa mellett tovább délnek az Égei-tenger partján, majd Théba és Kalkísznál az öböl, egész le Athén alá a félsziget déli csücskéhez, Saronikos mellé.
A Sounion-foknál található Poszeidón temploma, mely csodálatos naplemente élményt nyújt. Ki ne hagyjuk, ha arra járunk!
Athénban több napot is érdemes eltölteni. A görög főváros, annak sajátos hangulata mellett, számos kulturális csemegét tartogat, különösen azok számára, akik rajonganak a mediterrán, vagy éppen az ókori kultúráért. Az Akropolisz és környéke csodálatos, többek között a Herodes Atticus-szal, a Parthenón-nal, Zeusz templomával, vagy akár Szócratész börtönével. Mind felejthetetlen élményt nyújtanak. A napot egy könnyű görög salátával zárjuk.

Görögország 1990, Akropolisz
A nagyváros forgataga után aztán tovább, mélyebbre hatolunk az ország belsejébe, többnyire történelmi emlékhelyek és romok után kutatva. Megara, majd Korinthosz: átkeltünk a csatornán is. Nemrég volt hír, hogy keresztbe fordult benne egy szállítóhajó. Valóban nem túl széles, mindenféle manőver, vagy mentőakció nehézséget okozhat.

Görögország 1990, Korinthoszi-csatorna
A Peloponnészoszi-félszigeten az első komolyabb állomásunk Epidaurosz volt, gyönyörű éppen maradt óriási szabadtéri kőszínházával. Náplio vára következett, majd Mükéné, nem kell sokat menni egy újabb látnivalóért. Milinél csodás sziklák vártak minket, majd Lagkadia hegyi városkája. Végül érkezés Olympiába, melyről a világjátékokat elnevezték és ahonnan a sportversengés ered. Itt az eredeti stadionban bátyámmal versenyt is futottunk, melyet a turisták megtapsoltak. Még egy rövid szakasz és estére a Jón-tengerhez érkeztünk.

Görögország 1990, stadion
Hosszú út hazafelé
Ezt követően már kvázi hazafelé indultunk, persze nem megy az olyan gyorsan, messze még az országhatár és sok a látnivaló, csak az irány változott. A Korinthoszi-csatornát a másik irányba is átszeltük. Következő fontosabb állomásunk Delphi, mely ókori jósdájáról lehet mindenki számára ismeretes. Egy-egy harc előtt népek vezetői jöttek ide tanácsért a csaták végkimenetelét tudakolva. A Korinthoszi-öböl partján immáron északról Ithea városában szálltunk meg. Amfissa, Kalambaka, végül a Meteorák.
A kolostorok és az egyedi formájú hegyek, melyekre épültek, az Unesco világörökség részei. Nem mind látogatható, de fantasztikus, egyedi élményt nyújtanak akár távolról szemlélve is.
Görögország északnyugati, az albán határhoz közeli csücske — táji jellemzői okán — megint csak egy újfajta és különleges élményt nyújt lenyűgöző hegyeivel, Píndosz. Kelet felé átszelve az északi görög régiót (Macedónia) Kavála, majd Philippi: haladunk a török határ felé. Be is lépünk az országba és hatalmas hídon kelünk át a Boszporuszon Kis-Ázsiába.

Isztambul
Isztambult keresztül kasul járjuk, ez a másik olyan része az útnak, ahova régóta visszavágyom. Állítólag rengeteget fejlődtek a törökök és legnagyobb városukban ez meg is látszik. Hagia Szophia, Topkapi, Ahmed Szultán kék mecsetje és a bazár mind „must see”, muszáj megnézni.

Belogradcsik, erőd
Edirne mellett hagyjuk el az országot Bulgária felé. Ekkorra már csak magunk maradunk négyen, a baráti család hazafelé veszi az irányt, jól éreztük magunkat együtt.

Duna, Vaskapu
Bacskovói kolostor, Rilai kolostor és Belogradchik. Hazafelé szintúgy Jugoszlávián keresztül vezet utunk, éjjel épp a Vaskapu-szoros mellett. Itt mi gyerekek már annyira fáradtak voltunk, hogy csak egy félálom-pillantásra futotta részünkről bátyámmal a Dunára, mikor szüleink megébresztettek a látnivaló miatt. Végül már idehaza, Dunaföldváron kelünk át a nagy folyón és célozzuk meg Ajkát, akkori Veszprém megyei otthonom. Így ért véget életem első évtizedének talán legmeghatározóbb, hosszú, 3 hetes külföldi utazása az egykori szocialista blokkon kívülre.

Érdemes elolvasniHátizsákkal a Karibon – Dominikai Köztársaság, a főváros és a vadon – képgaléria
Bízom benne, hogy írásaim hasznos útikönyvként szolgálhatnak mindazon utazók számára, akik tanácstalanul indulnak neki egy-egy új ország felfedezésének, vagy hogy az olvasók a betervezett látnivalókon túl irományomban további felkeresendő helyet fedezhetnek fel, ötleteket találhatnak. Jöhetnek a képek!
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mátyás kori várkastélyt építenek újjá
Új Ryanair járat indul Budapestről egy csodás horvát tengerparti városba
Ezek Magyarország legbiztonságosabb települései: tavaly egyetlen bűntényt sem regisztráltak
Ausztria is lezár 21 magyarországi határátkelőt
Varázslatos koreai udvari hímzések Budapesten
Saját magában ejthette csapdába prédáját a darázsfaj, amely a dinoszauruszok korában élt